ÜDVÖZÖLLEK A SZERETET OLDALÁN

"A szeretet két embert gyógyít meg: azt aki kapja és azt aki adja."
 

Örvénylő óceán a szívem,
Vad vihar kél és tombol egén,
Mélyére szállva, a szeretet
igazgyöngyére bukkantam én.

Ne felejtsd el, hogy a Szeretet Palotájának kapujában állsz. Amikor belépsz az épületbe, rajtad múlik: boldog napokat, vagy szenvedést találsz-e ott. Ebben a palotában a Szeretet Törvényei szerint kell élned. Amikor bekopogtattál, még tudtál erről. Idővel megkoptak az emlékeid, és új törvényeket alkottál magadnak. Ebben befolyásolt mindaz, amit a többiektől láttál, s amit magad megtapasztaltál Ahogy teltek az évek, új jelentést kaptak számodra a Szeretet Tanításai. Saját törvényeket alkottál, mert azt láttad, a világnak és az abban élő embereknek is megvannak a saját törvényei. Ekkor létrehoztad az ént és annak törvényeit. Akarat került szembe akarattal – csakhogy ezeknek már semmi közük nem volt SzeretetTanításaihoz.
Amit adni tudsz, azt add jószívvel; amit adnak, fogadd megértő kedvességgel; ne kérj, és ne követelj többet. Ha adsz, ne várj hálát érte, mert annak, aki kapta, semmit nem fog érni; és te, aki adtad, keserves árat fizetsz érte. Nagy titokba avatlak be: csak azt add másnak, aminek te is örülnél, ha kapnád.
Ugye nem akarsz ártani magadnak? Vagy nem gondolkodtál el ezen? Amit mással teszel, valójában önmagaddal teszed – egy napon veled is meg fog történni. Nem hallottál a legfőbb Isten lányáról, Thallóról, aki a virágok úrnőjének képzelte magát? Oly sokáig hitette el magával boldogságát, hogy a végén nem tudta elfogadni, mikor a káprázat véget ért.

(Tatiosz)